–, annak is híre ment, hogy Petőfi zsidó! De ezt már csak pusmogva terjesztették Petőfi zsidók zaklatását elítélő, 1848-as írása kapcsán, amelyben egyebek között ez olvasható: "Az egyetértés, mely eddig kivétel nélkül uralkodott a fővárosban, bomlani kezd. Német polgárok, bevádollak benneteket a nemzet és az utókor előtt, hogy azt ti bontottátok föl! e kettő ítéljen fölöttetek. Ők nyilatkoztak először, hogy a nemzetőrségbe magok közé zsidót nem vesznek, és így ők dobtak először sarat március 15-kének szűz tiszta zászlajára! … avagy nem áll-e azon a jelszó, és nem kiáltottátok-e velünk: szabadság, egyenlőség, testvériség? (…) Várhattok-e igazságot a magatok részére, ha nem vagytok igazságosak mások iránt? S miért üldözitek ti a zsidókat, hogy meritek őket üldözni itt minálunk? (…) De a legszomorúbb az, hogy nincs olyan gyalázatos ügy, melynek pártfogói, apostolai ne támadnának. Ezen égbekiáltólag igazságtalan zsidóüldözésnek apostola lett néhány zúgprocator, kik most széltire prédikálnak a zsidók ellen.
Nem engedik, hogy ingó és ingatlan vagyonukat értékesíthessék, vagy hogy magukkal vihessék, mert egyenkint csak 15 kiló csomagot és 30 pengő pénzt vihet magával. Számtalan gyermek már az úton elhalt. " Gyula Spitz / United States Holocaust Memorial Museum / Ivan Sved Deportált zsidókat kísérnek német őrök Kamenyec-Podolszkijban a kivégzésük helyszínére 1941. augusztus 27-én. Tömeggyilkosság A deportáltakat a honvédség teherautókon szállította tovább, több száz kilométerre a szovjet megszállt területekre. A német illetékesek azonnal tiltakozni kezdtek, amint az első zsidó deportáltak megérkeztek az általuk megszállt szovjet területekre. Akiket a határ mentén elfogtak, visszatoloncoltak, sőt előfordult, hogy még teherautókat is a Magyarországra igyekvő zsidók rendelkezésére bocsátottak. augusztus 25-én Friedrich Jeckeln SS-Obergruppenführert, a galíciai SS és rendőri erők parancsnokát felszólították, hogy a Magyarországról deportált zsidókat szeptember 1-jéig likvidálja. augusztus 27–28-án az Einsatzgruppe-C kötelékébe tartozó 320.
A vidék a külvilágtól el van zárva, élelmiszer hiányában az oda kiutasított emberek a biztos éhhalálnak vannak kitéve.
Szóval jelenleg senkit sem fenyeget az, hogy törvény alapján lefejezik a hitéért. A dolgok ugyanakkor szakaszokban történnek. A párhuzamokra azt a példát szoktam felhozni, hogy a muszlim többségű országokban a keresztények mindig másodendű állampolgárok, mindig kevesebb jogot élveznek, kisebb, vagy nagyobb mértékben, és ez alól nincs kivétel. Lassan ennek megtörténtét látjuk Európában. Hogy a keresztények, ha nem is üldözött kisebbséggé, de alacsonyabb rendű, illetve nem teljes jogú állampolgárokká válnak a hitük matt. " "A Közel-Keleten személyesen láttam azt az óriási munkát, ami Magyarország végez. Sokszor hallottam a legmélyebb elismerést Magyarország felé Irakban és Szíriában. Egy iraki püspök mondta nekem, hogy a világ összes országa közül leginkább Magyarország részéről érezte a megbecsülést. Magyarország kiváló, és a magyarok nagyon büszkék lehetnek arra a munkára, amit az üldözött keresztények érdekében végeznek" – fejtette ki Benedict Kiely. A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza.
2013. szeptember 24. 12:23 Kanonizált nemzeti mítosz - állítják izraeli kutatók a Maszada-erőd ostromakor kollektív öngyilkosságot elkövető zsidó felkelők történetéről. Nagy Heródes (i. e. 73-i. 4) eredetileg téli pihenőhelynek építtette meg a maszadai erődöt, ugyanakkor arra is gondolt, hogy az építmény biztonságot nyújtson egy esetleges zsidó felkelés, vagy római támadás ellen. Az egyetlen hatalmas, 200-300 méter magas, 550 méter hosszú és 300 méter széles sziklára épült erőd luxuspalotákkal, barakkokkal, raktárokkal, fürdőkkel és - mivel saját vízforrással nem rendelkezett - ciszternákkal büszkélkedett; az erőd a tengerszinttől 60 méteres magasságban (a Holt-tengertől számítva 400 méterre) helyezkedett el. Mikor 66-ban a zsidók fellázadtak a római uralom ellen, Heródes már hét évtizede halott volt. A második templom lerombolását követően Maszadába menekült, Eleázár ben Jáir vezette maroknyi zsidó felkelőcsoport azért választotta az erődöt a rómaiakkal szembeni ellenállás bástyájának, mert megközelíthetetlen helyen épült.
Arra kérte Rove-ot, hogy "segítsen megoldani ezt a kellemetlen ügyet és segítse idejében kárpótolni a túlélőket" - írja a The Hill, az amerikai kongresszus lapja. Ros-Lehtinen választókörzetében jelentős zsidó közösség él, ezért tartja fontosnak a republikánus szenátor azt, hogy Bush kárpótlást nyújtson a magyar zsidóknak. "Ha sikerül megoldani az ügyet, az mindkét fél számára győztes helyzetet teremtene, amelyben az amerikai kormányzat konstruktív szerephez jutna. De a Fehér Ház vonakodik attól, hogy beavatkozzon. " - nyilatkozta az ügyről a szenátor. A magyarországi holokauszt túlélői néhány éve pert indítottak az Egyesült Államok ellen, mert az USA hadserege nem szolgáltatta nekik vissza a műkincseiket és arany ékszereiket szállító vonat rakományát. A II. világháborúban a Magyarországot megszálló német csapatok elrendelték, hogy a magyar zsidók értékes ingóságait: nemesfémet, műkincseket, perzsaszőnyegeket szállítsák nyugatra. 1945 májusában az "aranyvonatot" az előrenyomuló amerikai csapatok foglalták le, és Salzburgba irányították.
Egyes kutatók szerint csupán egyetlen baj van a Maszada köré épülő mítosszal: vagy eltúlzott, vagy meg sem történt a Josephus Flavius által leírt esemény. Guy Stiebel, a jeruzsálemi Héber Egyetem régésze szerint a mítoszteremtés a fiatal nemzetek és társadalmak körében általános jelenség. "Izraelben nagyon feketén-fehéren látnak az emberek, de Maszada körül én csak szürkét látok" – fogalmazott a szakember. "A baloldal számára Maszada a nacionalizmusban rejlő destruktív erőt testesíti meg, a jobboldal pedig a védőket nemzeti hősként láttatja. Számomra mindegyik nézőpont sántít" – vallja Stiebel, aki bár nem tagadja, hogy a zsidó felkelők öngyilkosok lettek, de szerinte az nem szimbolikus aktus volt, csupán helyénvaló cselekedet – legalábbis a korban, mivel akkoriban teljesen máshogy gondolkodtak az emberek. "A mítosz megteremtődött, minden hozzávaló ott volt" – summázta a régész. Yadin Roman, a Jerec című magazin szerkesztője szerint több régész is alternatív elmélettel állt elő a Maszadánál történtek magyarázatára, azonban bizonyítékok hiányában rendre visszatérnek az öngyilkosság-elmélethez.